A rendszerváltozás után épült evangélikus templomokat bemutató könyv a Magyarországi Evangélikus Egyház történetének egyik bővülő, termékeny időszakát szándékozik felvázolni. Több mint hatvan évvel ezelőtt, 1944-ben jelent meg az első hasonló jellegű öszszegzés Újabb evangélikus templomaink címmel Győry Aranka tollából, a Kemény Lajos és Gyimesy Károly által szerkesztett Evangélikus temp­lomok című kézikönyvben, amely a 20. század első felének evangélikus építészeti eredményeit mutatta be. Az utána következő időszakról méltán írhatta Winkler Gábor a magyarországi evangélikus templomokról írt építészettörténeti áttekintésében, hogy „az 1940-es évek második felében még szinte befejezték a megkezdett templomokat (Csurgó, Gerendás, Győr-Nádorváros, Győr-Ménfőcsanak), az­után hosszabb ideig nem épült több templom hazánkban”. E hosszú, kényszerű szünet utáni újrakezdést Makovecz Imre siófoki temploma jelenti, amely közvetlenül a rendszerváltozás előtt épült. Nem csupán a hazai szakrális építészet kibontakozásának – és ezen belül az evangélikus templomépítészet fellendülésének – kezdetét jelzi, hanem az organikus építészet egyik kiemelkedő alkotása is. Az azóta eltelt időszak gazdag építészeti terméséről, új evangélikus templomairól kíván szólni e könyv a teológus, az építészettörténész, a tervező építész és a művészettörténész szemszögéből. Szolgálhat-e tanulságokkal – önmaga bemutatásán, dokumentatív értéken túl – a hazai lakos­ság nem több mint három százalékát kitevő történelmi egyház templomépítészetét ismertető összegzés? Reményeink szerint igen. A kötet tanulmányainak szerzői megpróbáltak képet adni e templomok létrehozásának rejtett és nyilvánvaló törvényszerűségeiről, és történeti kontextusba helyezve igyekeztek megkeresni azokat a szálakat – legyenek azok erősek vagy csak hajszálvékonyak –, amelyek e meglehetősen sokszínű épületcsoportot a hazai és tágabb érte­lemben az európai építészet, építészettörténet, egyházművészet és liturgika jelenségeihez kötik. A függelékben szereplő, fotókkal, rajzokkal és szöveggel illusztrált adattár egyik fő célkitűzése a megépült evangélikus (és ökumenikus) templomok számbavétele és dokumentálása volt, amely áttekintést ad a laikus érdeklődőnek az egyház építési tevékenységéről, ugyanakkor forrásul is szolgál a különféle szakterületeket és tudományágakat képviselő szakembereknek. A templomok rajzi dokumentálása a tervező építészek és az építészettörténettel foglalkozók számára lehet tanulságos, a kötet fotóanyagának összeállításakor pedig törekedtünk arra, hogy a leendő építtetőknek, az építés bonyolult és terhes feladatait vállaló gyülekezeteknek is mintákat adjunk. Az adattárban közölt templomok országos eloszlása – vagyis hogy az utóbbi két évtizedben hazánk mely részein épültek újak – egyházszo­cio­lógiai és egyházpolitikai folyamatokat tükröz, olyanokat, amelyek a második világháború után jelentősen átrajzolták a hazai evangélikusság térképét. Ezek egyfelől je­lentik az új templomok építésére éppen ellentétesen ható – ezért itt nem részletezendő –, az evangélikusok létszámát és eloszlását jelentősen befolyásoló „lakosságcserét”, a ki- és bete­lepítést, valamint a szintén felsőbb utasításra végrehajtott téeszesítést, amely a falusi gyülekezetek meghatározó, fenntartó rétegét, a parasztságot érintette. A városok felé meginduló migráció új gyülekezeteket hozott létre, amelyek ma is fontos missziói területei egyházunknak. Ezért e könyv elsősorban a fővárosnak és vonzáskörzetének, valamint az evangélikus múlttal nem rendelkező kisebb városoknak az új templomairól szól. A másik kiemelten fontos terület a Balaton környéke. Itt a jelentős nyári üdülővendég-forgalom és az ebből következő missziói feladatok, továbbá az említett belső migráció révén jöttek létre olyan új közösségek, amelyek új és méltó gyülekezeti helyet igényeltek. A templomépítkezések lebonyolításában nagy szerepet kapott a központi egyházi igazgatás keretében a rendszerváltozás után létrehozott önálló építési osztály dr. Inotayné Lukáts Judit vezetésével, aki jelentős szerepet vállalt az itt bemutatott templomok ügyeinek lebonyolításában, a pályáztatás, a munkába adás szervezésében és a döntések előkészítésében. Szintén fontos szerepet kapott az 1942-ben már létrehozott, a rendszerváltozás után jelentősen kibővült építészeti és egyházművészeti bizottság, amely tanácsadó testületként véleményez minden jelen­tősebb építési munkát. Az ország egyházmegyéit, régióit képviselő építészek az építészkamara delegáltjaival együtt részt vesznek a templomépítési tervpályázatok elbírálásában. Az építészszakma megfelelő képviselete az egyház döntéseinél reményeink szerint hozzájárult az épített templomok minőségének javulásához. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik munkánkat segítették. Köszönjük a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökeinek, espereseinek és lelkészeinek a kötet létrejötte érdekében tett minden fáradozását. Köszönjük D. Szebik Imre nyu­galmazott püspök úrnak, hogy a könyv ügyét folyamatosan szívén viselte és támogatta. Köszönettel tartozunk dr. Inotayné Lukáts Juditnak és Sárkány Tibor nyugalmazott esperes úrnak gyűjtőmunkájáért és támogatásáért. Köszönettel tartozunk …
Krähling János