1-2. Tesszalonikai levél magyarázata

Pál a második missziói útján kereste fel Tesszalonikát. Erről az utazásról részletesen beszámol a Cselekedetek 15,35-20,38. Pál Tróászból átutazott Macedóniába, amely Görögország északi részén található, és akkoriban római tartomány volt, majd Filippin, Amfipoliszon és Apollónián át továbbment Tesszalonikába. A Cselekedetek 17,1-15-ből megtudjuk, hogy Pál rövid ideig tartózkodott Tesszalonikában, három szombaton hirdette nekik Isten Igéjét, miáltal létrejött egy gyülekezetet. Számos ember hitre jutott, köztük sok zsidó, istenfélő görög és nem kevés előkelő asszony (Csel 17,2-4).
A szerző előszava: „Azt szeretném, ha Pál apostol e két levelének tanulmányozása során mind az olvasóban, mind eme sorok írójában élővé válna az Úr Jézus eljövetelének várása, és hogy világosabban kirajzolódjanak az eljövendő események körvonalai. Keresztyén területen is rettenetes csábítás korszakában élünk, ezért szükséges jól ismerni Isten Igéjét. Ígéretünk van arra nézve, hogy Isten Igéje nem üresen fog visszatérni:’Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én Igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem’ (Ézs 55,10-11). Ez az ígéret a mi számunkra is biztatást hordoz. Újra és újra boldog tudat, amikor azt olvassuk Isten régi korokban élt embereinek könyveiben, hogy várják az úr Jézus eljövetelét, és hogy ez a várakozás rányomja bélyegét az Úrral folytatott életükre és szolgálatukra.”