Nyomtatott lapszám
„E vers is valóság, akár az álmod / Az élet: szív és kés egy-szín alatt. / Szemeddel az egész tengert halászod / s horoggal mit fogsz? egynéhány halat.” (Weöres Sándor)
Azt mondja Pál apostol: „…mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket, énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak…” (Ef 5,19) A vers (az írás, a szavalás, az éneklés és a vershallgatás) elmélyíti és gazdagítja az életet – a hitéletet.
Gondolkodhatunk arról – főleg így tanévkezdés környékén –, hogy mi is a költészet, és legfőképp mire való. Mitől vers a vers? Vagy inkább azt kérdezzük, hogy ki a költő, és mi is az ő feladata. Változik-e, és ha igen, hogyan változik a szerzők szerepvállalása, s mit várunk tőlük? De elmélázhatunk azon is, hogy milyen szerepe volt a reformációnak és az evangélikus egyháznak az anyanyelvi irodalom alakulásában, amely egyszersmind kultúránk és identitásunk oszlopa is.
Lapunkban csupán felvillantunk e kérdésekből, nem megkerülve azt a problémát, hogy létezik-e, illetve milyen a kortárs keresztény költészet, érintve egy-egy lelkészköltő életművét, miközben az evangélikus népköltés neves alakjait is igyekszünk közelebb hozni olvasóinkhoz, nem csupán az ünneplésre okot adó évfordulók miatt, de azért is, mert a vers az, amiről beszélni kell.
