Evangélikus Élet – 2025/19–20.

Tavaszi erővel

„Szeretjük hinni és hangoztatni, hogy az evangélikus egyház értelmiségi egyház. Hoffmann Edith az egyik olyan alakja egyházunknak – és egyben a magyar tudós értelmiségünknek is –, aki miatt méltán viselhetjük ezt a jelzőt” – fogalmaz Isó M. Emese művészettörténész, írásában egy különleges, példaértékű életutat bemutatva.

Ifjúság rovatunkban Hegedűs Attila apai és tanári szemszögből is ír a Kamaszok című – egy internetes műsor­szolgáltató kínálatában elérhető –, nagy sikerű filmsorozatról. Mind a cikket, mind a sorozatot ajánlom, hozzásegíthetnek a mai tinédzserek megértéséhez és főként a velük való kommunikáció javításához.

Éneklő egyházként Cantate vasárnapjára készülve két cikket is kiemelek. Cantate rovatunk vezetője, Ecsedi Zsuzsa ezúttal Johann Sebastian Bach olyan műveire irányítja a figyelmünket, amelyekben a komponista zenei eszközökkel teoló­giai mélységeket tár fel. Stifner-Kőháti Dorottya pedig a személyes hangvételű jegyzetében énekeskönyvünknek – amelynek megújítása napjainkban is zajlik – az értékeire és különleges voltára emlékeztet a saját, nyomdahibás voltában is rajongásig szeretett példánya kapcsán

Húsvét után – a vadgesztenyék és orgonák virágzása közepette – hat vasárnapon keresztül töltekezünk a feltámadott, majd mennybe ment Urunk jelenlétéből, aki nevének dicséretére, éneklésre és imádságra indít bennünket – emeli ki Babka László az Égtájoló rovatban. Lapunk megjelenésekor talán már a hársfák is illatoznak. Az esperes imádságos soraival zárom ajánlómat: az Úristen adja meg nekünk, hogy „egész egyházunk szolgálata a tavasz frissességét tudja árasztani, a Feltámadottat hirdetni. Őt, akinek keresztje egy fehér virágba ágyazottan, szívbe helyezve, a Luther-
rózsa közepén található.”