Evangélikus Élet – 2025/3–4.

Felelősséggel

Az új naptári év elején számadásra, visszatekintésre, jubileumi megemlékezésekre helyeződik a hangsúly. E lapszámunkból elsőként a Niceai hitvallás megszerkesztésének ezerhétszázadik évfordulója alkalmából közölt cikkünket ajánlom olvasóinknak. Angyal-Cseke Csaba megemlékező, ugyanakkor jelenünkre is reflektáló írásában tanúságtételre, teendőinkre irányítja figyelmünket: „Az egyháznak ma az a feladata, hogy hallhatóvá, láthatóvá, kézzelfoghatóvá váljon.”

Egy olimpia, két sportág, három sportoló, és ami a jó eredmény elérése mellett közös bennük: az evangélikus kötődés. Hámori Luca és Kovács Richárd ökölvívót, valamint Krizsán Xénia atlétát kérdeztük lapunk visszatekintő összeállításában eddigi pályafutásukról, eredményeikről, terveikről.

„A Lelkipásztor sem válhat egyszerűen »muzeális szépséggé«, kiállítási tárggyá, hanem lehetőség szerint a teo­lógiai tudományművelés és az igehirdetés elevenségét szükséges támogatnia az aktuális teológiai kérdések és ismeretek átadásával” – vallja Orosz Gábor Viktor. Az evangélikus teo­lógiai szakfolyóirat főszerkesztőjét, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzorát az idén századik jubileumát ünneplő lap indulásáról, változásairól és jövőjéről kérdeztük.

Végül a magyar kultúra napjához kapcsolódva, nemzeti imádságunk már sokszor énekelt sorait újra és újra átgondolva idézek Benkóczy Péter kőbányai lelkész – saját felelősségünkre figyelmeztető – jegyzetéből: „A Himnusz egy ideje arra a megtapasztalásra hív engem, hogy az áldáshoz, a »víg esztendőhöz« mi is kellünk. Énrám is szükség van. Felelősséggel élő, aktív, együttérző és együtt gondolkodó tagja legyek jelenünk társadalmának, közösségének, ahova tartozom, hogy együtt reményteljes jövőt tervezhessünk, álmodhassunk.”