Evangélikus Élet – 2025/41–42.

Jól végzett munka

Találkozó Veled Salgótarjánban és (a címlapunkon is megjelenő) EKOT – az elmúlt hetek ezerfős eseményei egyházunkban, melyekről hálás szívvel számolhatunk be most magazinunkban.
Kiemelt témánk e lapszámban a méltósággal való megöregedés. Az időskor nemcsak a korban elöl járó embertársainknak ad kihívást, hanem az őket körülvevő családtagoknak is. Fontos, hogy készüljünk az élet ezen szakaszára, és folyamatosan ­kérjük ehhez a bölcsességet, türelmet az Úristentől.
„Úgy éljük az életünket, mintha minden percben lökdösődnünk kellene, hogy egy lépéssel előrébb jussunk. Persze vannak kivételes pillanatok, menedékek, amolyan bárkák, melyek megmaradnak a nyugalomnak, az alázatnak a bizonyságául” – fogalmaz Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna az Égtájoló rovatban, egy különleges Bárkáról és az oda „beszállás” öröméről írva.
Egy baráti kávézás is lehet tanulságos, főleg, ha a szokásos, egymásra zúdított panaszáradatból mégis kizökkent például egy mobiltelefonon meglátott üzenet. Stifner-Kőháti Dorottya egy ilyen tapasztalatáról ír jegyzetében: „Angolból fordítva valahogy így szól: »Micsoda kiváltság elfáradni abban a munkában, amiért imádkoztál!« Hiszen pontosan erről van szó! Hogy is fordulhat elő, hogy nem láttam a fától az erdőt, és az Úristen egy Instagram-­mondat által emlékeztet, hogy mindenem megvan, és hogy milyen gazdagsággal áldott meg?! Aggódunk dolgok, helyzetek miatt. De hol van a mi hitünk?”
Végezetül egy különleges filmre és egy koncertfelvételre hívom fel a figyelmet. Hegedűs Attila az Ifjúság rovatban ezúttal Keith Jarett jazz-zongorista kölni koncertje kapcsán egy tántoríthatlan fiatalról ír, aki álmának megvalósításáért vállalja a kudarcokat is, hogy végül minden akadály ellenére célhoz érjen.

Kézdi Beáta