Evangélikus Élet – 2026/7-8.

ZENÉVEL ÉS CSENDDEL

Megkezdődött a böjt, így az elcsen desedést, az istenkapcsolatunk ápolását segítő cikkekkel készül tünk hangsúlyosan mostani lapszámunkban. Több írásunk fókuszában a zene, az éneklés, az énekeink áll nak – nem véletlenül, hiszen az idei év egyházunkban a hitvallás és az éneklés éve.

Fekete Anikó a Népszerű teológia rovatban arra hívja az olvasókat, hogy figyeljük meg együtt három Luther-dallam mélyebb szerkezeti összefüggéseit, s tárjuk fel közösen, miként állította a reformátor a zenei eszközöket a teológia szolgálatába.

„Amit sokat éneklünk, az formál ja a gondolatainkat; nem tudunk el szakadni azoktól az üzenetektől, azoktól a hitvallásoktól, amelyeket megéneklünk. Ezért építő a lelki éle tünkre nézve az éneklés, mert olyan énekeink vannak, amelyek tiszta ta nításúak, sokféle kegyességi hangon szólnak, mégis ugyanarról tesznek bizonyságot: Jézus Krisztusról” – mondja interjúnkban Bence Gábor kántor, a fóti Evangélikus Kántorkép ző és Egyházzenei Intézet vezetője.

Weltler Gábor esperes az Ég tájoló rovat cikkében pedig felhívja a figyelmünket arra, hogy várhatóan hangos, kampányzajos időszak előtt állunk, mégis így biztat mindannyi unkat: „A ránk váró zajos tavaszi hónapokban próbáljunk minél töb bet Jézus csendjében lenni és Jézus csendjébe hívogatni. Így tudunk gyógyulni és másokat is gyógyíta ni. Mert aki a forrásnál marad, an nak életéből mások felé is remény, béke, öröm és élet fakad.”

Az előttünk álló időszakban evangélikusként, keresztény em berként Jézus csendjére figyel jünk inkább a televízióból, rádióból, a közösségimédia-felületekről foly tonosan ránk ömlő politikai kam pányharc helyett. Nem könnyű feladat, de talán ez is lehet egy böjti vállalásunk.

Kézdi Beáta