Gratz Gusztáv németül íródott emlékiratainak magyar kiadása – aki korát és kortársait éleslátással és kritikus szemmel tudta megítélni – nem csekély mértékben járulhat hozzá, hogy jobban megismerjük Közép- és Kelet-Európa történetét a 20. század első felében.
Gratz Gusztáv, akinek pályafutása – a német evangélikus parókiától a miniszteri tisztségeken át egészen a mauthauseni koncentrációs táborig ível – erősen átitatott volt a közép-európai sorsszerűséggel, az Osztrák–Magyar Monarchia, illetve a 20. század első felének Magyarországa történetének jelentős személyisége volt. Fontos szerepet játszott mind a politikában, mind a gazdasági életben, és figyelemre méltó publicisztikai és történetírói tevékenysége is.
Gratz Gusztáv írógéppel írt német nyelvű emlékiratainak másolata a bécsi Osztrák Állami Levéltárban és a budapesti Hadtörténelmi Levéltárban egyaránt megtalálható. Az emlékiratok két egymástól elkülönülő részből állnak.
Az első rész (Családtörténet, valamint 1919-ig terjedő önéletrajz) mintegy 110 gépelt oldal terjedelmű. A szöveg a Gratz család származásával, Gratz Gusztáv apai ági őseivel, valamint édesanyja és felesége családjának történetével foglalkozik. Gratz törekszik a családfák lehető legteljesebb összeállítására. Nagy részét a Szüleim leveleiből és az Életemből című fejezetek teszik ki. Ez utóbbi, amely Gratz gyermekkorában vezetett naplójából vett részeket is tartalmaz, Gratz életútját mutatja be gyermekkorától 1919 őszéig. Az 1914–1918 közötti háborús éveket, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlását követő időszakot azonban csak röviden tárgyalja.
A második rész (Gratz Gusztáv emlékiratai az 1918 és 1945 közötti évekről – tervezett megjelenés: 2026) 452 gépelt oldalon dolgozza fel Gratz élettörténetét 1917-től, amikor a közös külügyminisztérium kereskedelempolitikai osztályának vezetőjeként belépett a magas politikába, egészen 1945 tavaszáig, amikor fogsága után útnak indulhatott hazafelé Budapestre.
Evangélikus paplakból a miniszteri bársonyszékbe – Gratz Gusztáv emlékiratai már magyarul is olvashatók
„Abban biztos voltam, hogy sok érdekes információval fog gazdagítani ez a több mint négyszáz oldalas visszaemlékezés, az azonban meglepett, hogy emlékirat-gyűjtemény létére mennyire beszippantott, mennyire olvastatja magát.” – Balczó Mátyás
