HALLGASSON BELE A KÖTETBE! ⏯
Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiája a 14. századi Norvégiában, a lovagkor széthulló eszmei és erkölcsi örökségének hátterén rajzolja meg egy nővé érő fiatal lány történetét. A trilógia első kötetében a lángoló szerelem és a szülőknek való engedelmesség között őrlődő Kristin maga veszi kezébe a sorsát, és a végsőkig vállalja önsorsrontó döntései következményeit. A középkori norvég élet részletgazdag, élethű ábrázolása és a férfi és női szerepeknek, férfi és nő kapcsolatának örök kérdései a mai olvasó számára is lebilincselő olvasmánnyá teszik a skandináv klasszikus irodalom e gyöngyszemét.
A regénysorozat Patat Bence új, korszerű fordításában jelenik meg magyarul.
„Mi az a vágy, amely összeforrasztja két ember testét, és feleslegessé teszi a szavakat? Mi az, ami mégis áthidalhatatlanul elválasztja a férfit és a nőt egymástól? Mi a házasság, két ember eggyé válása, szimbiózisa vagy egyenrangú közössége? Mi az előbbre való: az erkölcs, a szülői kérés iránti hűség vagy az egyéni boldogság? Tud-e bármi más az ember életében biztosabb alapot adni a hitnél?”
(Részlet Domsa Zsófia utószavából)
Sigrid Undset 1928-ban irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regénytrilógiája a 14. századi Norvégiában, a lovagkor széthulló eszmei és erkölcsi örökségének hátterén rajzolja meg egy nővé érő fiatal lány történetét. A trilógia első kötetében a lángoló szerelem és a szülőknek való engedelmesség között őrlődő Kristin maga veszi kezébe a sorsát, és a végsőkig vállalja önsorsrontó döntései következményeit. A középkori norvég élet részletgazdag, élethű ábrázolása és a férfi- és női szerepeknek, férfi és nő kapcsolatának örök kérdései a mai olvasó számára is lebilincselő olvasmánnyá teszik a skandináv klasszikus irodalom e gyöngyszemét.
A regénysorozat Patat Bence új, korszerű fordításában jelenik meg magyarul. A trilógia Asszony című második kötete 2025 őszén fog megjelenni a Luther Kiadónál.
Az első oldalak kitartást és koncentrációt kívánnak – és nem csak a számunkra oly idegen norvég nevek miatt. A felfokozott pörgéshez szokott olvasóknak komoly feladvány lehet elfogadni, hogy a cselekmény lassan indul. Azoknak viszont, akik minden leírt szöveget filmszerűen képesek maguk elé képzeni, és élvezik, ahogy lelki szemeik előtt életre kel egy táj, egy jelenet, nagy élmény lehet elmerülni a részletekben, rezonálni rájuk és megalkotni magukban azt képi világot, amelyben a történet játszódik.
Isó M. Emese művészettörténész, a Credo folyóirat főszerkesztője Patat Bencével, a kötet fordítójával és az olvasás népszerűsítését szívügyének tekintő Ott Annával, a Hadik kávéház művészeti vezetőjével beszélgetett az 1300-as évek első felében játszódó történetről.
