„A kereszt igéjét hirdetni kezdtem”

Ebben a könyvben nemcsak Sztárai Mihály küzdelmes életének állomásai tárulnak fel, hanem a kötet részletesen feldolgozza összes ránk maradt énekét, históriás énekét, és behatóan tárgyal drámáiról is.

1544-től kezdődik a török pusztítása helyén Sztárai reformációja, egyházépítése ott és akkor, amikor sok katolikus pap elmenekült onnan. S hét év alatt százhúsz gyülekezetet alapít, szervezi egyházmegyéjét, kerületét, és 1551-től, de legkésőbb 1553-tól már „episcopus Michael Starinus” Sztárai Mihály püspök, méghozzá igen szervezett kerülettel. Járja a gyülekezeteket, összeszerkeszti az első „kánonos könyvet”. Minden bizonnyal tőle indult ez első ordinációs liturgia, amelyet megtaláltunk az Evangélikus Országos Levéltárban, és a könyv is ismerteti. Tart évi zsinatokat, és a török hozzájárulásával szervezi nyilvános vitáit, ahol – mint írja – ellenfelei teknő alá bújnak félelmükben ("teknő alatt pap vagyon, három asszony ül azon"). Misszionáriusi tűzzel terjeszti az igét Szlavóniáig, talán tovább is, mert meggyőződése: a török csak így győzhető le, és nemzete csak így tartható meg. Ebben a könyvben nemcsak Sztárai küzdelmes életének állomásai tárulnak fel, hanem a kötet részletesen feldolgozza összes ránk maradt énekét, históriás énekét, és behatóan tárgyal drámáiról is. Ez a mű nemcsak olvasmányos ismertetés és egyháztörténeti munka, hanem további olvasásra, kutatásra is bátorít. (Részlet az ajánlásból)