A kollaboráció transzgenerációs hatásai
Az elhallgattatás és a bensővé vált elhallgatás a 20. század egyik legmeghatározóbb közös társadalmi tapasztalata. Habilitációs dolgozatán alapuló kötetével Joób Máté lelkész, lelkigondozó a beszervezett ügynökök családtagjai felé fordítja a figyelmet.
A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése 2005 májusában „az ügynökkérdéssel foglalkozó tényfeltáró bizottságot” állított fel, így kinyilvánította, hogy szembenéz a kommunista diktatúra alatti történetének hosszú évtizedekig elhallgatott részével. A tényfeltáró bizottság szisztematikusan kutatja és publikálja a diktatúra erőszakszervei és az egyházi személyek közti egykori kapcsolatokat. A történeti megközelítés és a történettudományos módszerek természetesen prioritást élveznek, de az érintettek megkeresése és megszólaltatása is szerves része a munkának. Bár Joób Máté hivatalosan nem tagja a bizottságnak, habilitációs dolgozatából készült munkája méltán kap helyet a tényfeltáróbizottság eredményeit bemutató Háló könyvsorozatban, amelynek ez a 4. kötete.
Joób Máté lelkész és lelkigondozó közel tíz éve foglalkozik az ügynökkérdés egyéni feldolgozásának lélektani vetületeivel. Jelen írásának különleges célcsoportja van: „a másodvonalbeli érintettek”, vagyis azok a leszármazottak, akiknek az életére, gondolkodására, emlékeire, családi és egyéb kapcsolataira a felmenők titkos múltjának árnyéka rávetül, s a kik – kéretlenül-akaratlanul és vétlenül, de – így maguk is „érintettek” lettek. Mert az ügynöki fedőnevek mögött nem csak egy-egy evangélikus lelkész, püspök vagy teológiai tanár állt; többségük apa, nagyapa és férj is volt. E kötetben az ő gyerekeik, unokáik szólalnak meg, mert – a szerző összegzése szerint – „ők is részesei, legtöbbször elszenvedői voltak a sok esetben előlük is teljesen eltitkolt történéseknek".
Mirák Katalin, a Magyarországi Evangélikus Egyház Tényfeltáró Bizottságának elnöke, a Háló sorozat szerkesztője a kötethez fűzött előszavában kiemeli: „Az ügynökkérdés feltárása nemcsak a múltról, de a jövőnek is szól. Az egyház jövője szempontjából egyáltalán nem érdektelen, miképpen öröklődik át a terhes múlt a következő generációk számára. Működőképesek-e az általunk elképzelt sémák? A megszólalásnak bizonyosan van felszabadító ereje.”
A beszélgetésről készült felvétel megtekinthető az Evangélikus Egyház Youtube-csatornáján.
