Történet


 

A 20. század első felében nem volt önálló lap- és könyvkiadója a Magyarországon működő evangélikus egyháznak. A kiadványszerkesztést és a kiadói feladatokat az egyházhoz kapcsolódó egyéb szervezetek végezték, például az Országos Luther Szövetség és a Fébé Diakonisszaegyesület.

1950-ben hozták létre az egyház országos adminisztrációjának részeként az Egyetemes Sajtóosztályt; később az Evangélikus Sajtóosztály megnevezést tüntették fel a kiadványokban.

A szocialista diktatúra évtizedeiben az egyházi könyvkiadás is – sok más alapvető egyházi terület mellett – erős államhatalmi kontroll alá került. Az egyházakat az állam arra kötelezte, hogy különféle kiadói tevékenységeiket egyetlen központi szervezeten keresztül végezzék. Az egyház által kiadni szándékozott minden egyes könyv megjelentetéséhez az Állami Egyházügyi Hivatal engedélye kellett. A direkt cenzúra mellett az is nehezítette a könyvkiadást, hogy a megjelentethető kiadványok számát is korlátozta az állam. A diktatúra fokozatos enyhülésével az egyházi könyvkiadás mértéke csak lassan és kis lépésekben tudott növekedni.

Az evangélikus egyház 1983-ban engedélyt kapott arra, hogy önálló gazdálkodási egységként működtesse az Evangélikus Sajtóosztályt. Ez már az enyhülés időszakának egyik jele volt, amikor kisebb fellendülés volt tapasztalható a könyvkiadás területén, és viszonylag többféle egyházi kiadvány jelenhetett meg. A rendszerváltozás után az újonnan alakult demokratikus államberendezkedés lehetővé tette, hogy az Evangélikus Sajtóosztály az egyház által fenntartott szervezeti egységként folytassa kiadói tevékenységét. Az 1990-es években átalakult, színesedett a kiadványok palettája, és az egyházi közélet fellendülésével nőtt a saját kiadású könyvek iránti olvasói igény is.

Mérföldkő a magyarországi evangélikus könyvkiadás történetében a 2001. év: az Evangélikus Sajtóosztály élére ekkor a kiadói munka szakmaisága mellett mélyen elkötelezett fiatal vezető került Kendeh-Kirchknopf Péter lelkész személyében. Ebben az időszakban – az egyház vezetésének támogatásával – mind a lap-, mind a könyvkiadás terén mélyreható szakmai átszervezés, építkezés és fejlesztés kezdődött. A megújulás egyik jele volt az is, hogy egy évvel a vezetőváltás után egyházunk létrehozta – a sajtóosztály jogutódjaként – a Luther Kiadót mint egyházi fenntartású, önálló céget.

2001-től emelkedésnek indult az olvasók kezébe kerülő kiadványok száma: a korábban jellemző évi négy-öt helyett az utóbbi esztendőkben átlagosan legalább évi tizenöt-húsz könyv jelenik meg a Luther Kiadó gondozásában. Emellett a kiadványok tartalmában és megjelenésében is szembetűnő szakmai fejlődés tapasztalható. Ebben az időszakban sikerült először megjelentetni „evangélikus sikerkönyveket”, amelyek több ezer példányban találtak gazdára, és akár több újrakiadást is megértek (például Reményik Sándor összes verse I–II., a Visszhang című imádságoskötet vagy Varga Gyöngyi áldáskönyvsorozata).

Az utóbbi néhány évben a Luther Kiadó tevékenysége sokszínűbbé vált, a könyv- és lapkiadás mellett új feladatkörökkel bővült. Egyházunk 2015-ben megalakította a kiadón belül az Evangélikus Információs Szolgálatot, így komplex kommunikációs szolgáltatóközpont jött létre. Ma tehát már nemcsak könyveket készítünk, illetve az Evangélikus Élet magazint – ennek szerkesztősége hagyományosan a kiadó szervezetén belül működik – és egyházunk két folyóiratát, a Credót és a Lelkipásztort adjuk ki, hanem a kiadóhoz tartozik egyházunk központi hírportálja, az Evangélikus.hu, valamint a Kötőszó közéleti blog, illetve az evangélikus tévé- és rádióműsorok készítése is. A kiadó igazgatója 2019 áprilisa óta Antal Bálint közgazdász.